Ilyen nemzetközi középiskolák működnek Magyarországon
Brit, amerikai, arab, német, osztrák, francia, de akár japán és orosz is. Magyarországon számos nemzetközi iskola működik, ráadásul nem csupán a fővárosban, de vidéki településeken is.
Brit, amerikai, arab, német, osztrák, francia, de akár japán és orosz is. Magyarországon számos nemzetközi iskola működik, ráadásul nem csupán a fővárosban, de vidéki településeken is.
A komoly problémákkal küzdő állami középiskolák helyett egyre több szülő kacsintgat az egyházi, a magán-, az alapítványi, sőt a nemzetközi iskolák felé is. Utóbbiak felkészült tanári gárdával, idegen nyelvű oktatással, a magyartól eltérő tantervvel várják a felvételizőket, ám mindezért komoly tandíjat kell fizetni. A HVG Középiskola 2023 cikke
Brit, francia, német és osztrák tanterv szerint működő gimnáziumok közül is választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok szülei, Budapesten ugyanis számos nemzetközi gimnázium működik. A HVG Középiskolai Rangsor cikke.
Több tucat nemzetközi iskola működik a dél-spanyolországi Marbellán, ahová a Blikk információi szerint Orbán Ráhel családjával együtt kiköltözött. A tengerparti város a külföldiek egyik kedvenc úti célja, így aztán a britek mellett az ott élő franciáknak, németeknek, sőt a svédeknek is saját magániskolájuk van.
Mennyit kell fizetni Magyarország legdrágább iskoláiban évente? Mekkora a legnagyobb tandíj? Mutatjuk a három legdrágább iskolát.
Kiírták a közbeszerzést a debreceni nemzetközi iskola futurisztikus épületegyüttesének kivitelezésére, az oktatási intézményben 2019 szeptemberében kezdődhet meg a tanítás.
Közhely, hogy ha valaki több nyelven beszél, jobb eséllyel indul a munkaerőpiacon, és nem mellékesen értékes pluszpontokat kap a felvételinél is. Bár soha nem késő elkezdeni nyelvet tanulni, mégis az a legideálisabb ha már a középiskola alatt legalább középszintre eljutunk két nyelvből. Ez utóbbi nem minden esetben könnyű egy hagyományos tanrendű iskolában, ezért is lettek népszerűek a két- illetve többtannyelvű iskolák itthon is.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.