Bár eredetileg az itt élő külföldi diplomaták gyerekeinek hozták létre, ma már magyar gyerekek is tanulnak a külföldiek által alapított nemzetközi iskolákban, amik a kiscsoportos tanórák mellett számos más programot is kínálnak. A cikk a HVG Középiskola 2025-ös számában jelent meg.
Brit, amerikai, arab, német, osztrák, francia, de akár japán és orosz is. Magyarországon számos nemzetközi iskola működik, ráadásul nem csupán a fővárosban, de vidéki településeken is.
A komoly problémákkal küzdő állami középiskolák helyett egyre több szülő kacsintgat az egyházi, a magán-, az alapítványi, sőt a nemzetközi iskolák felé is. Utóbbiak felkészült tanári gárdával, idegen nyelvű oktatással, a magyartól eltérő tantervvel várják a felvételizőket, ám mindezért komoly tandíjat kell fizetni. A HVG Középiskola 2023 cikke
Brit, francia, német és osztrák tanterv szerint működő gimnáziumok közül is választhatnak a továbbtanulás előtt álló diákok szülei, Budapesten ugyanis számos nemzetközi gimnázium működik. A HVG Középiskolai Rangsor cikke.
Több tucat nemzetközi iskola működik a dél-spanyolországi Marbellán, ahová a Blikk információi szerint Orbán Ráhel családjával együtt kiköltözött. A tengerparti város a külföldiek egyik kedvenc úti célja, így aztán a britek mellett az ott élő franciáknak, németeknek, sőt a svédeknek is saját magániskolájuk van.
Mennyit kell fizetni Magyarország legdrágább iskoláiban évente? Mekkora a legnagyobb tandíj? Mutatjuk a három legdrágább iskolát.
Kiírták a közbeszerzést a debreceni nemzetközi iskola futurisztikus épületegyüttesének kivitelezésére, az oktatási intézményben 2019 szeptemberében kezdődhet meg a tanítás.
Közhely, hogy ha valaki több nyelven beszél, jobb eséllyel indul a munkaerőpiacon, és nem mellékesen értékes pluszpontokat kap a felvételinél is. Bár soha nem késő elkezdeni nyelvet tanulni, mégis az a legideálisabb ha már a középiskola alatt legalább középszintre eljutunk két nyelvből. Ez utóbbi nem minden esetben könnyű egy hagyományos tanrendű iskolában, ezért is lettek népszerűek a két- illetve többtannyelvű iskolák itthon is.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
